A 11. osztály számára a tanév egyik legjelentősebb eseménye a kéthetes szociális gyakorlat, amikor a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy náluk nehezebb sorsú, kiszolgáltatott emberekkel találkozzanak, és megtapasztalják odafordulás, segítségnyújtás és tolerancia minőségeit, beemeljenek életükbe az emberségünket meghatározó alapkérdést: Miben segíthetek az utadon?
„A 11. osztály már év elejétől kezdve kapcsolatot ápolt az Immánuel Otthonnal, amit heti rendszerességgel látogattak a diákok, és segítettek abban, amiben tudtak. Ezzel egy kicsit beletekinthettek abba, milyen is lesz majd márciusban az önkénteskedés a szociális gyakorlaton, ami minden 11. osztályos tanévnek
a része. Ezen a héten az a feladat várt minket, hogy kifessük az újonnan felújított épület falait.
Nagy örömmel vetettük bele magunkat ebbe a munkába. Először elmentünk az új épületet meglátogatni, felmérni a terepet és a festeni való falterület nagyságát. Az iskolában nekiálltunk tervezni és vázlatokat rajzolni különböző témákban.
Végül 6 különböző „Csodavirágra” esett a választás. Február 15. (szerda) lett az a nap, amikor a terveinket valóra válthattuk. Reggel 10-kor már az Immánuel Otthonban el is kezdtük a vázlatok felrajzolását, és a radiátorok, falak letakarását. Kiosztottuk egymás között a feladatokat: volt, aki takarást ragasztott a falra, volt, aki felrajzolta a vázlatot, volt, aki festett, és volt, aki cipekedett, és vezette a munkát. A munka haladásában és lebeszélésében nagyon sokat segítettek nekünk a tanárok, akik ott voltak velünk, és a végén pizzával támogatták a munka sebességét, és díjazták kitartásunkat. A munkát pénteken is folytattuk, mert szerettük volna befejezni, amit elkezdtünk.
Bízunk benne, hogy az ott dolgozóknak és a bentlakóknak egy kis színt tudunk csempészni a napjaikba legalább arra a pár másodperce, ameddig elsétálnak a virágaink mellett!”
Kecskés Imre (11. osztály)