• A LÉLEKzetFÁK 3. elültetett fája
Múltban, mesében gyökerezem, Vizet szívok, létet nagy vörös földeken, Várok, remélek át hosszú éveken. Magból sarjadtam mélyen, Odalent láttam, mit ezer éjen az idő eltemetett, Törzsem az évekkel kéreggé szélesedett. És itt ad enyhet, árnyat a jelenben, Jeleket viselek szerte testemen. Ha általuk olykor az utat megleled, Nem éltem hiába e földi életet. Kezem ezer…