[et_pb_section admin_label=”section”][et_pb_row admin_label=”Sor”][et_pb_column type=”2_3″][et_pb_text admin_label=”Szöveg” background_layout=”light” text_orientation=”left” text_font_size=”14″ use_border_color=”off” border_color=”#ffffff” border_style=”solid”]

WALDORF-ISKOLÁK TÖRTÉNETE

Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én, Stuttgartban nyílt meg, melynek pedagógiai alapjait Rudolf Steiner 1906-tól kezdődő előadássorozatában fejtette ki.
Kilencvenhat évvel ezelőtt a háborút vesztett Németországban katasztrofális gazdasági helyzetben, úgyszólván a legnagyobb nyomor közepette született meg a leghatalmasabb szellemi iniciatíva: a WALDORF-iskola.
Egy iskola, amelyet eredetileg Emil Molt alapított a Waldorf Astoria Cigarettagyár munkatársainak gyermekei számára. Emil Molt 13 éves korára elvesztette szüleit. Először Törökországban dolgozott, majd haza kellett jönnie, és Stuttgartban folytatta életét. 1906. január elsején, többedmagával alapította meg a Waldorf Astoria Cigarettagyárat. Pár évvel később ismerkedett meg Steiner úrral, akinek előadásait szívesen hallgatta. Az előadások hatására született meg benne a döntés, hogy ingatlant vásároljon, és felkérje doktor Steinert egy iskola alapítására. 1919. szeptember 7-én, 256 munkásgyermekkel indult a Waldorf-iskola, amelyből egy világméretű mozgalom keletkezett.
Az iskola működtetéséhez Emil Molt teremtette meg a szükséges feltételeket, és Rudolf Steinert kérte fel az iskola pedagógiai vezetésére. Steiner már nyilvános fellépésének kezdete óta sokszor beszélt az iskolarendszer szükséges átalakításáról. Olyan pedagógiát és szociális formát kellett megteremteni, amely megóvja az iskolákat a bolsevizmusnak, amerikanizmusnak és jezsuitizmusnak az oktatás területén fellépő, hanyatló hatásától. A hármas tagozódás mozgalomból megszülető új iskolának három alapprincípiuma:
– szellemtudományos emberismereten alapuló pedagógia,
– autonóm nevelői kollégium,
– szabad pénzből történő finanszírozás.
1919. szeptember 7-én az iskola felavatásának alkalmából Emil Molt és Rudolf Steiner tartottak beszédeket. A gyermekek szülei érezték, hogy amiről Steiner és Molt beszélt, az olyasmi, amit a kor szelleme követel, és ez a szülőkben megértést és lelkesedést váltott ki, ami az iskola jövőjét biztosító áldozatos tettekké vált.
Részletek Emil Molt beszédéből:
„…Ezért örüljetek, Gyerekek, hogy élvezhetitek ezt az iskolát. De ha ennek ma még nem is tudjátok a teljes horderejét megérteni, mutassátok majd meg, ha elbocsát benneteket ez az iskola, hogy megálljátok a helyeteket az életben, boldogultok az élet követelményeivel, mutassátok majd meg akkor a világnak, hogy milyen pompás gyümölcsei vannak ennek az új tanítási mód-szernek, amely derék, céltudatos embert farag belőletek.
De azzal is tisztában vagyunk: amit itt létrehozhattunk, az csak a kezdet kezdete. Nehéz teher és nagy felelősség hárul azokra, akik magukra vállalták ezt a feladatot, és talán azok a támadások is nagyok lesznek, amelyek idővel számos oldalról érnek majd minket; de egyvalamit már ma kimondhatunk: a bennünk lévő akarat olyan elszánt, a gondolatok olyan erőteljesek, a bátorságunk olyan nagy lesz, hogy mindazokat a dolgokat, amelyek esetleg gátolni szeretnének minket, le fogjuk küzdeni, mert tudjuk, hogy milyen magas célra törekszünk, és mert állandóan tudatában leszünk annak a felelősségnek, amelyet magunkra vállalunk.
És Önök, tisztelt Tanárok, akik ezt a munkát elvállalták, akik bevezetést nyertek abba a szellemiségbe, amelynek ezt az iskolát éltetnie kell, Önök tudják, hogy ezzel milyen óriási felelősséget szabtak ki Önökre, és mindannyiukhoz fordulok kérésemmel, akik a Waldorf-iskolában tanárként működnek majd: legyenek, velem együtt, teljes egészében e felelősség rendkívüli súlyának tudatában és úgy, mint én, soha ne szűnjenek meg e felelősséget mindenkor mélyen átérezni.
És most, igen tisztelt Megjelentek, amikor átadom ezt az intézményt a waldorfosoknak és a köz szolgálatának, akkor teljes szívemből kívánom: uralkodjék benne ismét az a szellem, amelyet egy Goethe, egy Schiller, egy Herder vagy bárhogy hívják is, az elmúlt korok nagy szellemi hősei hoztak közel hozzánk. Ha ez megvalósul, akkor mi mind, akik a felelősséget viseljük, emlékezni fogunk arra, hogy mely szellemi erők szolgái vagyunk.”
Ez a 12 évfolyamos, „egységes nép-, és felsőbb iskola” mindenki számára nyitva állt addig, míg a nemzetiszocialista rendszer be nem tiltotta.
1945 után a Waldorf-pedagógia az egész világon elterjedt, újabb és újabb iskolák nyitották és nyitják meg kapuikat. Mára a világ legnagyobb alternatív iskolai hálózatának részeként a lakott kontinensek 60 országában, több mint 1000 iskola (óvodákkal és gyógypedagógiai intézményekkel együtt több mint 3000 intézmény) és több mint 100 tanárképző intézmény működik.

[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_3″][et_pb_text admin_label=”Szöveg” background_layout=”light” text_orientation=”left” text_font_size=”14″ use_border_color=”off” border_color=”#ffffff” border_style=”solid”]

     Letoltheto PDF     WALDORF-ISKOLA TÖRTÉNETE

 

[/et_pb_text][et_pb_sidebar admin_label=”Oldalsáv” orientation=”left” area=”sidebar-1″ background_layout=”light” remove_border=”off” header_font_size=”18″ body_font_size=”14″] [/et_pb_sidebar][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]