A múlt hét igen eseménydús volt méhcsaládunk életében a két méhanya megszületésével, az egyik kirajzásával, a párzási repülésre várakozással. Az akác, majd a hamarosan nyílni kezdő hársvirágok adta nektárbőségre készülve úgy döntöttünk, hogy bővítjük méhcsaládunk otthonát.
Tóth Norbert méhész segítőnkkel nem kevés izgalommal fogtunk hozzá, hiszen ehhez szét kellett csavarozni a kaptárat, hozzáerősíteni a toldalékot, majd behelyezni a meglévő keretek közé a két új, műlépes keretet, melyre majd építkezhetnek méheink. Bár az időjárás kicsit szeszélyes volt, a szétszedés után még a méhészkalapokat is letehettük, ugyanis a méhcsalád ‒ jelezvén, hogy végre van méhanyájuk ‒ fantasztikus békében tűrte foglalatosságunkat.
A kereteket kivéve újabb meglepetés várt ránk, ugyanis egy harmadik anyabölcsőből éppen akkor kelt ki egy újabb méhanya!
A jelenlévők kezén békésen sétálgatott, amíg mi elvégeztük a bővítést. A méhek nyugalma által jelzett anyát nem találtuk, lehet, hogy nem voltunk elég szemfülesek (igaz, hogy nem is akartuk sokáig zaklatni a kereséssel a családot), vagy esetleg éppen párzórepülésen volt távol a kaptárból. A biztonság kedvéért (hátha történik valami a másik anyával) a friss anyát is bent hagytuk a kaptárban ‒ majd a család és a bepárzott anya a természet rendje szerint eldönti a sorsát.
A gyerekek folytathatják a kibővített kaptárban a család életének nyomon követését: izgatottan várjuk a műlépes kereteken hamarosan várható építkezés kezdetét! ••••►