Szemezgetés 6. osztályosaink Róma epocha fogalmazásaiból:
„(…) elmentünk Diósjenőre a római légiós táborba. Ott latin vezényszavakra cselekedtünk és római ételeket ettünk.
(…) elmentünk egy rétre, amin a rómaiak csatát nyertek, és ami tele volt gyógyfüvekkel. Pénteken felmentünk túrázni a Börzsönybe. A túra végén Mars, a csata istenének szent kövét, a gránátot kerestük. A gránátot később a szilvafák alatt álló oltárra tettük és elmondtuk a saját magunk költötte imát.
A harc napján már nem edzettünk. Délben hatalmas lakomát ettünk.
A szülők fél 2-kor érkeztek meg. Nem szabadott hozzájuk szólni, mert barbárok voltak. A harc első részében be kellett törni a várba, ami nem volt könnyű, de lehetetlennek se bizonyult. A barbár horda egy kicsit durva volt, de nagy sérülés nem lett.”
„(…) A 4 nap alatt szigor, fegyelem, összetartás, küzdés jellemezte a csapatot. Megtanultuk a latin vezényszavakat. Elkészítettük a saját pajzsunkat, sisakunkat. Minden hibáért fekvőtámaszokat nyomtunk. Római kori ételeket kóstoltunk. Ezen kívül másra is jutott idő: hegyet másztunk, patakban sétáltunk, gránátkövet gyűjtöttünk, gyógynövényeket szedtünk. (…)”
„(…) Másnap kimentünk a mezőre olyan gyógynövényeket szedni, amelyeket már a rómaiak is használtak Egy tóhoz is elmentünk, ahol csatát nyert Marcus Aurelius. Római pajzsokat, scutumokat készítettünk kartonból. (…) Egy úton gránátot kerestünk, ami Mars isten szent köve. A csata előtt aztán feláldoztuk. Minden nap keményen edzettünk, és latin vezényszavakat tanultunk. (…) megjöttek a szülők, de nem szabadott hozzájuk szólni, mert ők barbárok voltak, mi pedig a rómaiak! Elfoglalták a Palánkvárat, amiben mi már korábban zoknibomba-csatát játszottunk. Mi beálltunk harci alakzatba, majd pajzsfalat alkottunk, és teknősbéka alakzatba, eközben a szülők zoknibombával dobáltak. A végén el kellett tolni a szülőket. (…)”
„(…) A kirándulás során sok újat tanultunk, legendákat hallgattunk. Mars istennek a szent kövéből, a gránátból is sokat gyűjtöttünk. (…)”
„(…) gyakoroltuk az alakzatokat. Előtte még összeragasztottuk a pajzsokat. Aki elkészült, ment gyakorolni az ember ember elleni küzdelmet a csatára. Megtanultunk lándzsával szúrni, döfni. Aztán végigmentünk egy pályán, ahol 5 lengő farönköt kellett eltalálni a lándzsával. (…)”
„(…) Latin vezényszavakat tanultunk, meneteltünk, pajzsot készítettünk gyakorlatozunk. Kétszer is hatalmasat túráztunk, s közben még a gyógyfüvekkel is megismerkedtünk, amikkel a római katonák is kezelték sebeiket. A tábor zárásaként zoknicsatában győztük le a várat védő barbár sereget, vagyis a szüleinket!”
„(…) megfestettük a pajzsokat és szitáltunk pólókat a kiképzés előtt. A csata napján (…) megírtuk a verset Mars istennek. Ebédre nagy lakomát csaptunk. (…)”
„(…) Mindenféle hús, gyümölcs, magvak tárultak elénk. Miután mindenki jóllakott, felkészültünk a barbárok elleni csatára. A végén mi, rómaiak győztünk!!! (…)”
„(…) A lakoma után kezdődött a harc a barbárok ellen. A harc 5 ostromból állt. Mind az 5 ostromot megnyertük. (…) Ezzel a harccal zárult a római tábor. Nekem a lakoma volt a kedvencem, mert csak a lakomára ehettünk húst, ugyanis a rómaiak nem ehettek húst, mert álmosított.”
„(…) Következő nap volt a várva várt csata! Aznap rengeteget gyakoroltuk az alakzatokat. Délután megjöttek a barbár szülők. Ötször is elfoglaltuk az általuk védett palánkvárat. Ezután elköszöntünk egy „Ave Ceasar!”-ral. (…)”
„(…) Esténként félórás váltással 2-2 gyerek őrjáratozott a tábor területén. Az utolsó napon egy közös lakomán vettünk részt, és felkészültünk a szülők elleni csatára. A szülők barbár hordát alakítottak és elfoglalták a palánkvárat, ahová nekünk a római légiónak kellett betörnünk. Mi nyertük a csatát, ezért megdobálhattuk őket zoknibombával.
Egy kicsit kemény volt a kiképzés és a csata, de nekem nagyon tetszett és sok új élményt szereztem. (…)”
