Mészáros Máté
Élet fa
Hópelyhek leesnek
Pajkosan játszanak
De még esetlenek
Fehérnek látszanak
Pedig szivárványszín
Benne van egy lélek
Hideg van s fázik
Előtted az élet!
Valami hozzáér
Valami jóleső
Indul egy csorgó ér
Régen hó most eső
Táplál egy magocskát
Mely kikel s virágzik
Növeszt bokrot vagy fát
Csak a víz hiányzik
Az nem jön egyhamar
Tombol a vad hőség
Árnyék csak fa alatt
Erőre van szükség
Élet kezdődik majd
Mely gyümölcsből indul
Fa belőle kihajt
Alma már fán virul
Eső ha növeszti
Vándor ha dézsmálja
Egyre csak öregszik
Mezőn helyét állja
Látszik már a vége
Közeleg, nem állhat
Eleje életnek
Vége halálnak
Testéből darabok
Szállnak már a szélben
Nem érez haragot
Tűr s visel szépen
Most csak csontok állnak
De már leveléből
Repül föl a pára
Égnek tetejéből
Hull a hó pelyhekben
Mely majdan táplálja
A magot mellette
S új fa nő majd ha a mező üresen állna
