Szilvalekvárfőzés
Kedves Olvasó, elmesélem szilvalekvárunk történetét ‒ melyet titokban szoktál enni a spájzban délutánonként ‒ kezdetektől a spájzig.
Az egész egy szép őszi napon kezdődött: még csak páran voltak a ködös iskolaudvaron, halkan beszélgettek egymás mellett, kivéve egy embert ‒ aki nagy iramban sietett át az udvaron ‒, aki én voltam.
Beléptem a meleg, páradús konyhába, ahol már páran ügyködtek, méghozzá nem kisebb dolgon, mint azon, hogy az üvegek ki legyenek mosva és áttörölve. Kialakult egy rendszer: egy ember mosogatott, egy öblített, egy (de inkább kettő) törölgetett, egy hordta az üvegeket, egy pedig lekaparta a papírt az üvegről.
Elindultunk kifelé, mikor kiléptünk, átrázott minket a hideg. Már sütött a nap, ám a magozó asztal az árnyékba húzódik, ezért felállítottunk egy asztalt a napra. Kezdetileg az öreg, rusztikus faasztalnál maradtam, ám a társaság és a nap csábító melege hívogatott, ezért átköltöztem a naposabb oldalra. Kezdetben minden remek volt, ám egyre rá megkeseredtek az órák: szilva, szilva után…, láda láda után…, könyörtelenül magoztunk, csak magoztunk…
Egyszer csak nagy fehér füst szállt fel az udvar hátuljából, ekkor már feszült lett a hangulat, így hát mindenki gyorsan odasietett: egy regi üstben már az első láda szilva rotyogott és az üstházba rakott gaz ontotta magából a sűrű fehér füstöt.
Innentől kezdődött a látszólag “könnyebb” munka: órákon át csak kevertünk, kavartunk…, majd a sötétség leszálltával az üstben fele mennyiségűre csökkent szilvalekvárt 63 befőttes üvegbe kanalaztuk.
Gemza Csongor írása nyomán
(8.o. tanuló)
 
Bolya Hajnal Csillag
Szilvalekvárfőzés
Végy jó sok szilvát,
Magozd ki magját,
Aprítsd föl húsát,
Rakd ezt egy üstbe,
Tégy fát a tűzre,
Rityegjen-rotyogjon,
Keverjed-kavarjad,
S főzd jó sűrűre,
Nyárnak illatát
Tedd egy üvegbe!
 
 
Zakuszka projekt
 
A nyolcadik osztály számára a Mihály-időszak embert próbáló kihívásai már korábban, a pénteki napokon a lekvárfőzéssel megkezdődtek. Mihály-napon az osztályunk próbája a zakuszka elkészítése lett. Amikor a többiek Bánkra indultak, mi már a hagymával küzdöttünk! Azt sem tudtuk, sírjunk vagy nevessünk… Majd a paprika és padlizsán előkészítése tette próbára a kitartásunkat. S csak ezután jött a neheze, a türelem és állóképesség próbája! Kevertük fáradtan is fáradhatatlanul.  És még magunkról is gondoskodtunk: ha már úgyis égett kezünk alatt a munka, tócsnikat is sütöttünk magunknak! 
S végül a naplementével együtt elkészült a tèlirevaló is!
,,
Kotormán Márta
osztálytanító
 
2017.09.29. Fotomontazs Zakuszka 8.o

Mentés