A Méhecske projekt az iskolai MÉHKAPTÁR felszerelésével és előkészítésével folytatódott. A kaptár nagyon szép és várja, hogy a méhek birtokba vegyék. Épp ezért most Tóth Norbert méhészhez került, hogy amint lehet, betelepítse a méheivel, amit aztán felajánlott az iskolai megfigyelési projektünkhöz.
A tervek szerint május végéig velünk maradnak a méhek. A kaptár az egyik tanteremben lesz elhelyezve, biztonságos körülmények között. Az ablakok egy része le lesz zárva, a többi szúnyoghálót kap erre az időre. Az itatójukat is a párkányon, a röpnyíláshoz közel helyezzük el, ami egyrészt könnyebbség a méheknek, másrészt kisebb az esélye, hogy pl. az esővíztárolót kezdik látogatni. A gyermekeket osztályszinten készítjük fel folyamatosan a várt eseményre, és osztályszinten kapnak majd megfigyelési feladatokat is. Az orvosi, allergiás kérdéseket is alaposan körbejártuk, hogy ne érjen váratlanul senkit, hogy mikor mi a teendő.
Ne féljünk tőlük, hanem figyeljük őket, tanuljunk tőlük és vigyázzunk rájuk, mert  egy Einsteinnek tulajdonított mondás szerint ”Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.