1919. szeptember 7-én a stuttgarti kastélykertben került megrendezésre a világ első Waldorf-iskolájának megnyitó ünnepsége.
E történelmi esemény 100. évfordulója alkalmából egy olyan megemlékezést, szellemi találkozást szeretnénk javasolni, mely során a Waldorf-mozgalomhoz kapcsolódó személyek (pedagógusok, szülők, gyermekek, szimpatizánsok) az ország különböző pontjain, de azonos időben mondják el azt a Spruchot, melyet Albert Steffen, az Általános Antropozófiai Társaság vezetője a Kissvábhegyi Waldorf Iskola alapkőletételi ünnepségére írt és mondott el.
1. Egyéni megemlékezés Albert Steffen Spruchjának elmondásával: 2019. szeptember 7-én (szombat) reggel 9 órakor.
2. Intézményi (közösségi) megemlékezés Albert Steffen Spruchjának elmondásával: 2019. szeptember 9-én (hétfő) reggel 9 órakor.
Ez a tett szintén hozzájárulhat a Waldorf-pedagógia szellemi megújításához fűződő folyamathoz, az impulzus jövőjének biztosításához.

Bár a stuttgarti iskola megnyitása és a kissvábhegyi alapkőletétel között eltelt tíz esztendő, úgy gondoljuk, hogy ez a Spruch méltó módon képviseli a magyarországi mozgalom kezdőimpulzusának eszenciáját.
A Spruch − szövegét tekintve − a pedagógusok szemszögéből íródott, mégis ugyanarról az impulzusról beszélünk más szerepkörökből nézve is, ezért úgy véljük, hogy a Waldorf-közösség bármely tagja általi elmondás hozzájárulhat a Waldorf-pedagógia impulzusának megerősítéséhez.     ••••►

Albert Steffen által az alapkőletételi ünnepségre írt Spruch:

Itt állunk, hogy felépítsük azt a helyet,
amely szolgálja az Istentől akart földi célokat.
Mély hálával
lépünk a jó földre.
Bátorsággal telten
és megindultan lélegezzük be a levegő gyógyító erejét.
A szellem igaz útjához hűen szemléljük a Mindenségben a világ fényét.
Az emberiség képmását, melyet az Ég ránk bízott,
most csíraként süllyesztjük bele a Földbe,
hogy növekedjék, virágozzék,
gyümölcsöt teremjen a gyermeki lelkekben.
Mi, a tanítók, akik szeretetben neveljük a tanulókat,
gyógyítjuk őket, ha betegek,
megtámasztjuk őket, ha gyengék,
hogy igaz, szép és jó emberré váljanak,
önmagunk állandó megújítására törekszünk.
Ezt akkor tesszük, ha mi magunk válunk a szó házává,
csak így építjük fel igaz módon ezt a helyet.
Igen, így legyen!