A mai napon vendégünk volt Váradi Zoltán, a Természettár vezetője.
A denevérekről szóló vetítés során az előadó igyekezett eloszlatni a sokak számára „nemszeretem állatok”-kal kapcsolatos tévhiteket: ezek a kis lények a hiedelmekkel ellentétben nem ragadnak hajba, nem vér„szívók” ‒ összesen három „vámpírfajuk” Közép-Amerikában él, de ők is csak minimális mennyiségű állatvért „nyalogatnak”.
Megtudhattuk, hogy Magyarországon minden denevérfaj védett: nálunk csak rovarevő fajaik fordulnak elő, s egy denevér egy éjszaka akár 1000 szúnyogot is elfogyaszt.
A trópusi fajok virág-gyümölcsevők; valójában sokan nektárral táplálkoznak, amit a beporzásért cserébe kapnak a növénytől.
Vagyis, ha már mindenáron minősíteni szeretnénk, akkor számunkra igenis „hasznos” teremtményeknek titulálhatók.
Érdekesség, hogy bár szőrös állatok, vitorlás szárnyaik csak bőrredősek. Utóbbi testrészük nem csak a repülést segíti, hanem eső során esőkabátként is funkcionál.
Az előadás végi felvételeken pici, elhagyott denevérbébiket gondoztak ápolók: bepólyázták, cumiztatták, sorban egymás mellé téve fektették le őket: nem csoda, hogy a zárófelvétel során hangos volt a kiabálás: „De cukik, de cukik!”

Hegedűsné Tóth Judit
3.o. osztálytanító

Denevéreztünk
A repülő emlősökről, azaz a denevérekről beszélgettünk a Debreceni Napraforgó Waldorf Általános Iskola tanulóival. A hazai fajok mellett megemlítettük a trópusi fajokat is, melyek méretben és táplálkozásban is eltérnek a nálunk honos fajoktól.
A foglalkozás végén az iskola udvarán lakó denevéreknek denevérházat adtunk át.
Természettár   ••••►